A Duchenne izomdisztrófia összefüggése a fogyasztással és a beruházási hajlandósággal

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az utóbbi hónapokban sokszor panaszkodott, hogy még mindig nem állt helyre a magyar lakosság fogyasztási, illetve a cégek beruházási kedve. Hiába nőnek a reálbérek, a lakosság nem fogyaszt többet. Ennek persze több oka is van. A magas infláció letörése magas kamatokat követelt meg, amely növelte a lakosság adósságterheit és visszafogták a fogyasztási és beruházási hajlandóságot. Az elmúlt évek inflációs robbanása egy társadalmi réteget nagyon fájdalmasan érintett, ők még mindig azzal küzdenek, hogy nincsenek megtakarításaik és egyik napról a másikra élnek. Aztán van egy olyan réteg, akik beleköltöttek a megtakarításaikba az elmúlt években és most épp azokat pótolják vissza és ezért nem fogyasztanak többet, hiába keresnek most jobban. És van az a réteg, amit annyira nem viselt meg az inflációs robbanás. Az ő fogyasztásaik stabilak, esetleg még többet takarítanak meg, lehet, hogy elővigyázatosabbak lettek. Az elmúlt időszakban kockázatmentes befektetéssel (államkötvény, bankbetét) a magas kamatkörnyezet miatt nagyon szép hozamot lehetett elérni, így ez is ösztönözte a magasabb jövedelmű családokat, cégeket a megtakarításra.

A folyamatos háborús kommunikáció sem segít az emberek biztonságérzetén, így emiatt is jogosan növelik a megtakarításaikat azok a családok, ahol magasabbak a fizetések.

Egy főre jutó fogyasztás az EU 27 tagállamának átlagához képest

Forrás: Eurostat

De hogy kapcsolódik a fogyasztás a Duchenne izomdisztrófiához?

Jelenleg minimum 9 olyan alapítványról tudunk, akik a Duchenne beteg gyermeküknek a gyógykezelésére gyűjtenek. Valószínűleg ennél több ilyen alapítvány van Magyarországon, mi ennyivel tartjuk a kapcsolatot. Ezeknek az alapítványoknak magánszemélyek és vállalkozások egyaránt adományoznak. Az adományozás révén az ő elkölthető jövedelmük pedig csökken, így kevesebbet fogyasztanak. 

Azt is tudjuk elég biztos forrásból, hogy a magyar állam minden új gyógyszer esetében nagyon le szokta alkudni az árakat. Két eset vizsgálok meg:

1. A jelenlegi génterápiás kezelés árát a magyar állam le tudná alkudni kb 700 millió Ft-ra. Erre persze biztos információnk most még nincs, de hozzávetőlegesen stimmelhet ez a szám. Elsőként azt vizsgálom meg, hogy az állam csak lealkudná az árát a kezelésnek és nem támogatna semmit. Az eredeti ára ennek a kezelésnek jelenlegi USDHUF árfolyammal számolva 1 milliárd 30 millió Ft. 9 x 330 millió Ft = 2 milliárd 970 millió Ft, az az összeg, amennyivel kevesebbe is kerülhetne összesen a 9 alapítványnak a gyógyszer. Ez a majdnem 3 milliárd Ft fogyasztássá, beruházássá válna, ha nem gyűjtenék össze az alapítványok adományként. Persze, ha az egész GDP-hez mérem ezt a számot, akkor akár még azt is mondhatnánk, hogy elenyésző ez az összeg, de az alapítványunk működése során megtanultuk, hogy sok kicsi sokra megy… Ha például ennek az összegnek egy része helyi kis boltokban, helyi őstermelőnél lenne elköltve, akkor igenis sokat számítana a helyi gazdaságnak.

   
   

2. A második esetben az állam lealkudná és támogatná is ennek a génterápiának a hazai alkalmazását. Itt persze az állam a mi általunk befizetett adóból tudná támogatni, amire persze mondhatnánk, hogy más területről hiányozna ez az összeg (9x700 millió Ft = 6,3 milliárd Ft). Itt biztosan szükség lenne valamilyen kiadás átcsoportosításra, például kicsit kevesebb összeg lenne elköltve soha meg nem térülő beruházásokra vagy szórakoztatási célokra, de ezt inkább nem is részletezem. A lényeg, hogy lenne honnan átcsoportosítani, szerintem ezt mindenki belátja.

   
   

A fenti két állami intézkedés, segítségnyújtás által a lakosságnál és a cégeknél is nagyobb összeg állna rendelkezésre fogyasztásra, beruházásra és csökkenne vagy teljesen megszűnne ezeknek az alapítványoknak az adománygyűjtési tevékenysége.

A génterápia által pedig 9 gyermeknek adna jövőt az állam, akik így értékes és hasznos tagjai lehetnének Magyarországnak. Persze azzal tisztában vagyunk, hogy hatalmas ez a 6,3 milliárd Ft-os összeg, de ha mellé teszem, hogy ha ezek a gyerekek nem kapnak ilyen gyógykezelést akkor majdnem ennyibe fognak kerülni az államnak a rendszeres rehabilitációjuk és orvosi kezelésük az életük során. Ha megkapják a génterápiát, akkor pedig növelik a magyar GDP-t ők is. És ki tudja, amilyen kitartást, szorgalmat tanulnak ezek a gyerekek kiskorukban, lehet, hogy köztük lesz a következő Elon Musk vagy Bill Gates. 

Tartsuk mozgásban a gazdaságot!